2007. szeptember 26-án, 18 óra 22 perckor a csillagképek állása Atilla haláláról szólt az égbolton!
A Pilis hegy Csillagösvényén ugyanekkor mégis épp Atillát élesztettük fel egy fából faragott, három méter magas szobor alakjában. Nemes, tiszta nézésű arcán nem az utóbbi századok hazugságai, hanem a tisztességes, becsületes harcos messze látó, nyílt tekintete néz a felkelő Napba. Hunkoronás feje fölött a nagy királyoknak kijáró Oroszlán védelmező szimbóluma látható.
„Atilla, Bendegúz fia, a nagy Nimród unokája” méltóképp került a Csillagösvény második stációjára Nimród után, hisz a nagy király városa is valahol itt volt a Pilisben.
Anonymus szerint: „Athila király, az Úr születésének 451. esztendejében a Scythia földről kiszállva hatalmas erővel Pannonia földjére jőve, s a rómaiakat megfutamítva, királyi lakot alkot magának Duna mellett, erős kőfallal megépítve, melyet magyar nyelven Budavárnak, német nyelven Eczilburgnak neveznek” Nyilvánvaló, hogy ez a Budavár nem a mai Budavár, mert a mait jóval később, a XIII. sz.-ban, IV. Béla kezdte építeni. Atilla városát Sicambria romjaira építette. Árpád fejedelem ide, az akkor még pompás palotába vonult be, melynek szépsége, és gazdagsága elkápráztatta az idelátogató idegen urakat. A Pilis volt a királyi központ, ahonnan a magyarok vezérei háborúiba indultak. Kárpát-medencei, ősi jelenlétünk, a skyta-magyar jogfolytonosság nyer így igazolást.
Atilla a Dél-Törökországi Edesszában született és nevelkedett, ahol apja Bendeguz volt a király. Ezen a vidéken áll ősidők óta Nimród hatalmas emlékhelye egy magas hegy tetején. Többek között ezért tartja a török ősemlékezet rokonnak a magyart, Atillát pedig közös királynak. A török állam –jelezve rokonságát,- 2004-ben az esztergomi királyi vár romjait újraépítette.
Atillát istentelen, pogány, barbár, primitív uralkodónak állítják be. Ez a történelemhamisítás, az emberek elhomályosítása éppen a felvilágosodás korának nevezett időben indult, a XIII. sz-ban indult, a Habsburgok jóvoltából. Korabeli ábrázolásokon és krónikák képein Atilla keresztényi beállítottságát lehet bizonyítva látni. A történelemhamisítók által kutyafejűnek, vérszomjas barbárnak csúfolt uralkodó helyett, egy nemes, tiszta arcot lehet látni a Szent Péter bazilikában fekvő Leó pápa kő koporsóján, amint Atilla, és a város megkímélését kérő Leó püspök meghitt találkozását örökítette meg a szobrász. Atilla a keresztényi hitét vallja meg azzal, hogy kezét a szent íráson tartja. Keresztényi lelkületét pedig azzal, hogy kegyet gyakorol a legyőzött Róma felett, amivel Róma püspökét Leót tulajdonképpen besegíti a pápai székbe. Ugyanezt a várost később a germán gótok, és vandálok embertelen kegyetlenséggel elpusztították.
Egy római pap Orosius ezt írja 418-ban: „Kelet és nyugat templomai hunokkal telnek meg. A hit melege tölti be általuk Európát.”
Ugyanakkor az emberiség egyik legnagyobb csatáját 451-ben a franciaországi Catalaunumban vívta a római-germán sereg ellen. A két fél nem bírt egymással, bár a nyugati híresztelések Atilla vereségéről beszéltek.
452-ben beveszi Velencét, és ezzel a római hegemónia megsemmisül. Birodalma Portugáliától, Spanyolországon, Franciaországon át, az Alpok fölött, a Duna mentén, a Fekete tengerig, Grúziáig terjedt.
Atilla nyugati hadjáratainak kezdésekor a világ négy égtája felé őrszemeket állított ezernyi kilométer hosszan. Ezek láncszemenként vitték és hozták a hírt.
Épp a hatalmas terület felügyelet alatt tartásának nehézségei, és hiánya miatt, az önállósult hadvezérei lezüllöttek, és az addig fennálló, és sikereket eredményező erkölcsi tartás elkopott. Ez okozhatta végül a nagy hun birodalom hanyatlását.
Minden ellenkező híresztelés ellenére Atilla valószínűleg nem természetes halállal halt meg 453-ban. Testét saját városában, Sicambriában, egy patak forrásánál temették el, amelyet Kézai Simon krónikája Cuweozoanak nevez.
A mai, politikailag egységes Európa gondolata nem a mostani politikusok eredeti ötlete. Már Atilla megtette az első gyakorlati lépéseket ez irányban. Nem csak hun-magyar uralkodó volt, hanem egész Eurázsia legnagyobb királya, aki szövetségi rendszerbe állítva a népeket hozta létre az u.n. Konföderációs Európai Uniót. A nagy római birodalom épp az Atilla által létre hozott Konföderáció csapásai miatt morzsolódott fel.
Az ausztriai Tulln városában szobrot állítottak neki.
Pilisszántó. 2007. szept. 26.