A rendszerváltozáskor 1990-ben az önkormányzatok saját címert alkothattak, nem volt már kötelező a sarló-kalapács. Mindenki gyártotta az új címerét, csak Pilisszántónak nem volt szüksége új címerre, mert már ki tudja milyen régóta, van neki. A falu lakóinak számára annyira fontosnak találtatott, hogy a templom építésekor 1760-ban beépítették alapkő gyanánt a templom homlokfalába. Nyilván a mély erkölcsi tartalma miatt csak a templom volt méltó viselésére semmi más. A hivatalos régészet úgy véli, hogy a tizennyolcadik szd.- ban utólag vésték a falba. Ezt ugyan nem igazolja a mostani vakolatbontás, mert akkor látszana az utólagos bevésés. A vakolatbontás éppen azt bizonyítja, hogy eredeti a beépítés.
Mivel a címer kora és alkotója ismeretlen, nincs róla leírás. A megfejtésére felkért heraldikus szerint a pajzs alak a védelem jele. Benne a heraldika szabályainak megfelelően a párhuzam és a szimmetria jegyében a pajzs felső részében két betlehemi csillag a vallásosságra, a három búzakalász pedig a falu Szántó nevéből eredeztethető.
A szakember véleményét elfogadva ebben a tudatban voltam egészen addig, míg egyszer, 2-3 évvel ezelőtt kezembe került Jozef Klima: Mezopotámia címü könyve.
Ekkorra már a Ziribár dűlő rejtélyes sumér eredete megfertőzte elmémet, amiből kifolyólag különös figyelemmel fordultam minden információ felé, amely az ősi mezopotámiai világról tájékoztat. Jozef Klima könyve bevezetet a hatezer évvel ezelőtti mezopotámia társadalmának életébe. Megismertem az akkori ember értékrendjét, viselkedésének erkölcsét, amely meglepően hasonlít a mi keresztény értékrendünk eszmeiségével és a falunkban talált régészeti emlékek erkölcsi tartalmával. Leleteink és értékrendünk szinkronban van a mezopotámiai 6000 éves kulturvilággal. A könyv egyik fejezete a sumér szimbólumokról szól. Itt döbbentem rá címerünk szimbólumainak igazi értelmére.
A csillag, és a búza sumér szimbólum. Ahol egy csillaggal jelöltek valamit, az valamelyik Istent jelentette a sok közül. A két csillag viszont az Istenek Istenét, csak azt az egyet, a Teremtő Istent, aki nem nő, nem férfi, nem szül, hanem szeretetből fakadóan életet teremt.
Élet csak a szeretet közegében tud születni. Gyűlöletben a halál terem.
A búza pedig az élet csíráját, kezdetét, a fogantatás pillanatának titkát, minden élet tiszteletét, az élet kenyerét, a magot jelenti amiből az új élet, a magzat születik. Ha ezeknek a szimbólumoknak az üzenete alapján olvasom le címerünk jelentését, akkor falunkat a világ legmegbízhatóbb védelme óvja: a Teremtő Isten szeretete amiből az új élet fakad!
Káprázatos védelem alatt áll falunk. Nincs az a páncél vagy bármilyen csodafegyver amely felülmúlná ezt a hihetetlen védelmet.
Most már kezdem érteni miért hívták Boldog Özséb idejében Santo-nak, Szentnek a falut.
Ő is tudhatta ezt. Gyanítom címerünk köve is ebből a kolostorból származik.
Pilisszántó 2011. Szőnyi József