Pannónia fővárosából Aqvincumból négy főútvonal indult ki. Közülük az egyik a hegyeken keresztül a mai bécsi országút irányát követve haladt és Aquincumot Brigetió (Szőny) légiós táborával kötötte össze. Az útvonal Óbudán keresztül a Vörösvári és a Bécsi út vonalát követte. Az ürömi vasútállomás környékén valószínűleg kettéágazott. Innen két nagyjából párhuzamos országút vezetett Pilisszántó irányába. Az egyik út Üröm felé vezetett, majd Pilisborosjenőn keresztül mint peremút haladt a Nagykevély és a Ziribár hegy oldalában Pilisszántóra. A másik útvonal, amely a volt Szarvas téglagyárig a bécsi országút vonalát követte, onnan a mai úttal kb. párhuzamosan vezetett érintve a Pilisvörösvár és Pilisszántó között fekvő Dörfl-dűlőt, innen az út Pilisszántóra kanyarodott. A községhatár Dny-i szélét átszelő útból egy kb. 1,3 km hosszú szakaszt egy fasorral szegélyezett meglehetős épségű kövesutat figyelt meg Simonyi Dezső 1936-ban. Pilisszántóról a Pilishegy és a Gyertyános között haladt az út Csév felé. Pilisszántóról a mai út vonalát követve egy mellékút vezetett Pilisszentkereszt felé a Dobogókőn elhelyezett katonai őrtoronyhoz. Simonyi Dezső is említi az Üröm felől vezető utat. A piliscsévi szakasz bejárása után Pilisszántó felé haladva a következőket írta: Többszöri kanyarodó után széles és erősen megrongált köves úton ereszkedünk le Szántóra, a major udvarának irányába: innen aztán... egy udvaron keresztül, egyenesen a templom homlokzatának kell tartanunk. A templom mögött kissé északra fordulva, egy kis szerpentin úton emelkedünk a 270-es magasságig, honnan utunk aztán a Hosszúhegy párkányán halad tovább délkelet irányába. E szakaszon az út olyan jó megtartású és oly széles, hogy e tulajdonságokat egy mai dűlőútról nem lehet feltételeznünk: utunk többször eltűnik az erdőszéli bozótok közt, ahol sűrűn találunk rúdszerű köveket is.
A pilisszántó templom előtti mérföldkő felirata
A pilisszántói r.k. templom előtt két mérföldkőtöredék látható, amelyek a múlt század első felében kerültek elő. 1840 körül már mai helyükön voltak. Feliratukat Rómer Flóris írta le először: A nagyobbik töredék csaknem ép darab, anyaga fehér mészkő magassága: 262 cm, átmérője: 60 cm, betű magassága: 6-ll cm. Felirata:
IMP(erator) CAES(ar)
M(arcus) AUREL(ius)
SEVERUS
ALEXAND(ER)
PIUS FÉLIX AUG(ustus)
PONTIFEIX M] A [X](imus)
TRIBUNICHAE PO] TESTATI [S VIIII]?
CO(n)S(ul) [III P(ater) P(atriae) PROCO(n)S(uD]
RESTIT [UIT]
AB A [Q(unico) M(ilia) P(assuum)...
1. A mérföldkövet 230-ban állították. A feliratban lévő számok nem láthatók, azokat több változatban írták le.
2. A távolsági adat ma már megállapíthatatlan. Ha XII MP számítunk, akkor a kő Pilisszántó határában, ha [V]I, vagy [VI]I, esetleg [\TI]I. - bár ez kissé szűken férne el - akkor Vörósvárná! állt.
A Kálvárián túli területet a néphagyomány „Pri kamenyi" (Kőnél) néven nevezi. Mivel ott ma semmilyen kő nincs, feltételezzük, hogy ez a mérföldkő valaha ott azon a helyen állt, valahol a római út mentén.
Irodalom: 1. Haeufler 1846. 382. old. említi, de leírást nem ad. 2. CIL III 4635=10657.; Kuzsinszky 1908. 111 old. 54. kép.; Nagy 1946-48, 189. old. In. www.sulinet.hu
Egyes legújabb megállapítások a kő lelőhelyét Vörösvár határába teszik (nem lehet a kőről leolvasni a MP előtti számot), ennek viszont: ellentmondhat, hogy akkor eredeti helyéről miért a szántói templom elé kerüli?